Pajzán gondolatok

Egy zöld ruha merész dekoltázzsal, egy pár tűsarkú szandál és egy leheletnyi a parfümből, ennyi és nem több, amit viselt. Laza léptekkel a bárpulthoz sétált és rendelt egy gint. Belekortyolt jeges italba, majd leült egy bárszékre. Ahogy feltette a lábát szoknyája pár centivel feljebb csusszant, ami amúgy sem volt túlzottan hosszú. Magabiztosan tekintett szét a lepukkant kocsmában, ahová azért jött, mert vágyott egy nyers, férfias férfira. Eldöntötte ezen az éjszakán hazacipel egy pasit. Nem akart hosszútávon gondolkodni, nem akart komoly terveket, sem kapcsolatot. Pusztán egy kiadósat akart szexelni, mocskos módon élvezni és elfelejteni mindent, ami eddig gyötörte.
Rendelt úgy újabb italt, de ekkor meghallott egy rekedtes mély férfihangot a háta mögött:
- Én fizetem a hölgynek és lesz még egy whisky jéggel. - Lehuppant a lány melletti székre, majd ránézett és kedvesen rámosolyodott. A lány lassan oldalra fordította a fejét és hűvösen a férfira biccentett.
- Tim vagyok.
- Laura.
- A neved is olyan gyönyörű, mint te.
- Ccchhh - fújt egyet a lány - Elég kezdő bók...
Ezzel visszafordult az italához. A férfi rendületlenül vigyorgott tovább és újabb támadásra készült.
- Egyedül vagy itt?
- Az attól függ. - szólt vissza a lány. Nem igazán tudta, miért viselkedik ilyen ellenségesen, holott bejött neki a férfi. Rövid barna haj, izmos test, farmernadrág, bakancs, bőrdzseki...De leginkább a barna szempár és a kisfiús tekintet tetszett a férfin. Nem akarta, hogy a férfi már amúgy is nagy önbizalma még nagyobbra dagadjon. Ahogy így elgondolkozott észre sem vette, hogy a férfi eléggé közel hajolt hozzá.
- Miért vagy ilyen elutasító? - kérdezte a férfi Laura fülébe suttogta. A lány erre nem tudott mit kinyögni, így félénken pislogott Timre. Hirtelen elszállt a magabiztossága, amit még otthon öltött magára, de próbálta magát tartani.
- Idd meg az italod és menjünk. - szólt újra a férfi. A lány gyorsan felhajtotta a maradék két kortyot, lekászálódott a székről ügyet sem vetve a férfi segítő kezére.
- Hová megyünk? - kérdezte a lány, amikor már a hangja is visszatért.
- Még nem tudom, útközben kitaláljuk. Az az igazság, hogy ebbe a ruhában nagyon csinos vagy, és már többen is elkezdtek stírölni, én pedig nem szeretem a konkurenciát. - vigyorgott a férfi. - Személy szerint én éhes vagyok és szívesen ennék veled egy pizzát.
- Rendben - egyezett bele a lány, miközben beszállt Tim autójába. Öt percig sem tartott az út, hirtelen egy útszéli büfénél fékezett le a férfi.
- Szereted a csípőset?
- Igen.
- Helyes. - ezzel bevágta maga mögött a kocsiajtót. Kisvártatva visszajött két gőzölgő pizzaszelettel és két doboz hideg kólával. - Tessék - nyújtotta a lánynak az egyiket.
- Itt fogunk enni? - kérdezte megrökönyödve a lány.
- Miért, nem kényelmes? Igaz, hangulat világítás nincs a kocsiban, de ha tudtam volna, hogy ma este egy ilyen csini lánnyal fogok vacsorázni, esküszöm vettem volna pár illatgyertyát, vagy mit szerettek ti.
- Végül is mindegy... - szólt kisvártatva a lány.
- Merre felé laksz? - kérdezte tovább a férfi. A lány elmondta a címét, a férfinak felszaladt a szemöldöke. - Na, összehozott a sors egy gazdag spinével - kiáltotta szemtelenül vigyorogva. Ezt a felkiáltást a lány sem tudta mosoly nélkül hagyni.
- A mosoly is jól áll neked nem csak ez a ruha. - folytatta tovább az ostromlást a férfi. - Hazavihetlek?
- Igen, kérlek.
- Csak egy pusziért - vigyorgott rá huncutul a férfi. Ahogy a lány odahajolt, hogy puszit adjon, Tim nem tudta levenni a szemét a lány melleiről, de igyekezett elrejteni, mennyire izgatja a látvány. A taktikája ugyanis a játékos huncutság és a humor volt, nem akarta a rámenősségével megijeszteni a lányt. - Hé, nem vagyok már kisgyerek. Nagyfiúknak már szájrapuszi jár. - Válaszolt a lány félénk, kényszeredett mozdulataira. Tenyerébe vette a lány arcát és gyengéden szájon csókolta. A csók rövid volt, nyelvük alig ért össze és már vége is volt. A lányt viszont borzongás fogta el, annyira jól esett neki. Nem csak a csókja és az érintése, de a férfi illata és kiállása is imponált a lánynak. Semmit sem tudott a férfiről, de már kezdte továbbgondolni a történetüket. Egyáltalán nem így tervezte ezt az estét. Vissza kell szállnia a határozott nő szerepébe, nem gyengülhet el, mert megint csak ki fogják használni, merengett el saját gondolatain.
- Haza szeretnék menni. Kérlek, vigyél haza! - újra azzal a megközelíthetetlen, távolságtartó hangsúllyal kezdett beszélni. A férfi is érezte a gyors váltást, de úgy döntött inkább nem teszi szóvá és az út hátralevő részét csendben tették meg. Tim leparkolt a ház előtt, de ahogy a lány kinyitotta az ajtót megragadta a kezét. - Ennyire sietsz? - kérdezte szomorkás hangon - Azt hittem másképpen fog zárulni a közös esténk. Mondjuk meginnék egy kávét.
- Rendben, de csak egy kávé. - mosolyodott el a lány.
Felmentek a lány nem túl nagy lakásába és amíg a lány feltette a kávét a férfi egy gyors terepszemlét tartott. Nem volt túl sok helyiség, konyha, nappali, fürdő, hálószoba és ezek berendezése annyira nem is érdekelte. A rendezettség, a színes falak és bohókás kiegészítők láttán megállapította, hogy a lány rendszerető és vidám egyéniség. A könyvekből inkább a romantikus és a klasszikus irodalmat szerette, de a zenei ízlésük sokban hasonlított, gondolta, ahogy a cd-ket böngészgette. Kivette az egyiket, és berakta a lejátszóba.
- Hogy iszod a kávét? - kérdezte a lány.
- Feketén, tisztán. Hagyd most azt a kávét, gyere ide! Táncoljunk! - A lány meglepődött egy kicsit a kérésen, de engedelmesen odament. Igaz, a magassarkúját már levette, így másfél fejjel volt kisebb Timnél. Lábujjhegyre kellett állnia hogy kényelmesen átkarolhassa a nyakánál a férfit. Összebújva ringtak a zene ütemére, a férfi keze egyre lejjebb csúszott a lány hátán, majd kisvártatva már a lány fenekén pihent.Egyik kezével felemelte a lány combját, aki erre átfogta vele a férfi csípőjét, és végigsimogatta a lány meztelen bőrét. Laura feltekintett Timre, aki csak erre várt és vadul megcsókolta a lányt. Ez a csók semmiben sem hasonlított az autóban lopott csókra. A zene, a tánc és testük közelsége vágyat generált, amit ki akartak elégíteni. Ahogy nyelvük játszadozott a másik szájában és ahogy harapdálták egymás ajkait fel-felnyögtek néha az izgalomtól.
- Rossz kislány, - súgta a férfi, a lányra villantva a tekintetét - te készültél egy ilyen estére? Nincs rajtad bugyi.
A lány nem szólt semmit, csak kacéran mosolygott a férfira. A férfi felkapta a lányt aki így mindkét lábával átfogta a férfit. Bevitte a hálószobába és az ágyra ejtette. Feljebb húzta a lány ruháját és elkezdte végigcsókolni a puha bőrét. Közben kezével egyre feljebb tűrte az anyagot, így először még csak a lány combjait halmozta el csókokkal, majd következett a combjának belső oldala, nyelve hegyével végig nyalta a csípőjének ívét, hasát és haladt egyre feljebb a lány melléhez. A lány szétvetett kezekkel hangosan élvezte ezt a nem mindennapi izgatást. Ahogy levette magáról a ruhát a férfi folytatta tovább a kényeztetést. Tenyerébe fogta a lány melleit, és ujjaival finoman csipkedni, morzsolgatni kezdte a mellbimbókat, miközben a lány nyakát és vállait csókolta. Nagyon felizgatta a lány meztelenségének látványa. Gyönyörűnek látta karcsú alakját, formás melleit, nőies csípőjét. Megfogta Laura kezét és az ágyékához vezette, hogy a lány is érezze, mennyire vágyik rá. A lány lassú mozdulatokkal kezdte el masszírozni nadrágon keresztül a férfit. Saját maga is még inkább izgalomba jött attól, hogy látta, mennyire élvezi a férfi a simogatást. Felülkerekedett a férfin és elkezdte kigombolni az ingét, hogy bőrük minél hamarabb összeérhessen. Közben simogatással és apró puszikkal fokozta Tim vágyát. Miközben kicsatolta az övet és lehúzta a farmernadrág cipzárját, folytatta tovább az érzéki játékát a kezével és szájával. A férfi felnyögött a lány csókjaitól, Laura kézbe vette a férfi legérzékenyebb testrészét, nyelve hegyével végignyalta a tövétől a hegyéig, majd fentről lefelé, közben kezével a férfi combját simogatta. Tim nem bírta sokáig lekapkodta magáról a maradék ruhát, hanyatt fektette a lányt combjainál fogva magához húzta és óvatosan behatolt kemény farkával. Laura felnyögött a kéjtől, kezeivel az ágytámlába kapaszkodott. A férfi többször is leállt a mozgással, nem akart még elélvezni, nem akart még kiszállni, nem akarta, hogy vége legyen. Testével a lányra feküdt, karjaival még inkább magához húzta és úgy mozgott tovább. Egyikőjük sem bírta sokáig, annyira egymásra voltak hangolódva, hangos sóhajok, nyögések közepette élveztek el egyszerre.
- Annyira szép vagy - bújt hozzá Tim a lányhoz. - Az élvezettől kipirult arcod és a pisze nózid a legédesebb - folytatta tovább a kedveskedést. A lány nem szokta meg, hogy bókoljanak neki sőt a kedveskedés és az örömszerzés is szokatlan volt számára. Nem gondolta, hogy a szex ennyi örömet tud okozni. Nem szólt semmit, csak még inkább a férfihez bújt.
Reggel verőfényes napsütésre ébredt. Másik oldalára fordult, de egyedül volt az ágyban. Semmi üzenet nem várta. Szép volt, jó volt, ennyi, gondolta magában. Végül is, így indult az éjszakának, legalább ezt is kipróbálhatta. Szomorúan ment ki a konyhába kávét főzni. Ahogy átment a nappalin eszébe jutott, ahogy tegnap este összeölelkezve táncoltak a férfival, ahogy a karjaiba kapta majd szeretkeztek. Még kedvetlenebbül ment tovább, és akkor meglátta a konyhaasztalt. Frissen főtt kávé kínálta magát a kiöntőben és ropogós kifli várta a tányéron egy üzenettel.
"Vacsiig bírd ki, 5-re nálad vagyok. Olyan édesen aludtál nem akartalak felkelteni, a telefonszámodat pedig nem tudom. Haza kellett jönnöm takarítani, mert ma nálam alszol! Tim"

Összekötözött kézzel állt a szoba közepén, bekötött szemmel. Hirtelen durván csattant egy tenyér meztelen fenekén. Kezei ökölbe szorultak a fájdalomtól, a szeme elé kötött kendő felitta a könnycseppjeit. Nem fog hisztizni, ő kérte, hogy próbálják ki durván szeretni egymást. Újra és újra csattant a tenyér, már égett és sajgott a csupasz bőre. Felszisszent a fájdalomtól, de próbált megnyugodni. Megbízott a férfiban és tudta, ez egy játék mindkettőjüknek, kitörni az évek alatt megszokott rutinból. Újraértékelni és újraérezni a régi dolgokat. Talán a fájdalom miatt érezte úgy, hogy ez az újragondolás neki nem fog sikerülni. Ő ezt nem is akarta, csak azt hogy szeressék. Mindegy, ha az a megszokott unalmas séma szerint történik. Félt és kiszolgáltatva érezte magát. Nem látott semmit, csak a halk neszeket, a padló recsegését hallotta. Nem tudott menekülni a gondolataitól, amit a félelmei tápláltak. Félt, hogy nem tudja végigjátszani ezt a vad játékot.
- Szeress! - suttogja. De a férfi nem hallotta a szavait.
- Nem édesem, ez nem arról szól most, hogy te mit szeretsz vagy szeretnél. Te ma este azt teszed, amit én mondok. - fogta meg durván a lány állát és magafelé fordítta. - Világos? - de a lány nem válaszolt.
- Mondom VILÁGOS? - ordított a lányra.
- Igen, világos... - rebegte a lány remegő hangon.
- Most pedig feküdj fel arra az asztalra - utasította tovább a lányt, miközben levette a kendőt szeme elől, hogy lásson. A lány úgy, ahogy volt felfeküdt az asztalra. Az asztalka rövid volt, épp hogy a törzse végigért rajta. A fejét csak lógatni tudta, a combjainál is fájdalmasan vágott az asztal széle. A lány kezeit és lábait az asztal lábaihoz kötözte a férfi. A lányon, ahogy így kitárulkozva feküdt, eluralkodott a szégyenérzet. Takargatni nem tudta magát, így, hogy ne kelljen a férfi szemébe néznie, inkább lógatva hagyta a fejét.
- Ne lógasd a fejedet. Mi van, nem bírod el? Vagy nem bírsz rámnézni, édesem? - Üvöltötte a férfi. - Nem fogsz meghatni a könnycseppekkel. Nem kényelmes neked? Hát nem érdekel - nevetett fel gúnyosan. - Pedig nagyon izgató látványt nyújtasz azt meg kell hagyni - hirtelen rácsapott a lány combjaira - Ahogy itt fekszel, remegsz a félelemtől, ahogy próbálsz elhúzódni tőlem, de nem tudsz. Egész bársonyossá vált a bőröd is - guggolt le a lányhoz és súgta fülébe, miközben a karja belső oldalán húzta végig az ujjait. Ujjai közé csippentette a lány megkeményedett mellbimbóit, majd felállt és körüljárta a lányt. Hol végigsimított a lányon, hol rácsapott. A lány már nem bírta tartani a fejét, nagyon fájt a nyaka így újra lelógatva hagyta.
- Megengedtem? - termett hirtelen mellette a férfi. - De nekem így is jó - sziszegte. Slicét kibontva elővette a már meredező farkát. - Kezdd el szopni! - utasította a lányt. A lány ahogy a szájába vette, a férfi hirtelen mozdulattal tövig nyomta. Annyira mélyrehatolt, hogy a lány pár pillanatig levegőt is alig kapott. Ahogy a szájával izgatta a férfit, közben ő a lány mellbimbóit izgatta, kezével szájával. Lehajolt, fogai közé vette és harapdálta kicsit erősebben is talán, mint szokta. A lány nem szokott hozzá az ilyen durva izgatáshoz, de a kezdeti félelme izgalommá csapott át.
- Nagyon ügyesen szopsz, mint mindig - dicsérte a lányt, és megpaskolta az arcát. Kivette a farkát a lány szájából, és odasétált az ágyékához, benyálazott ujjaival benedvesítette a lány punciját és beléhatolt. Minden ruha rajta maradt, hogy a lány méginkább kiszolgáltatottnak érezze magát. A heves lökések hatására a lány közel járt az élvezéshez, ezt a férfi is látta és érezte, ezért hirtelen abbahagyta a mozgást.
- Nem engedem, hogy elélvezz. Így foglak megkínozni, nem úgy hogy megütlek - mosolygott közben. Újra a lány fejéhez állt, szájába adta a farkát, nem is bírta sokáig a lány szájában, hangos nyögések közepette a lány mellére élvezett. A férfi adott egy vad csókot a lány szájára majd leült a lány ágyékával szemben és rágyújtott. Mélyen leszívta a füstöt és komótosan elgondolkozva kifújta. Közben látta, ahogy a lány puncija nedvesen csillog és vágynedv folyik belőle...Közelebb húzodott a lányhoz, és végigsimitott a lányon, közben itt is ott is belemart a lány bőrébe. Végignyalta a lány belső combját, a szeméremdombját majd újra a belső combját. Két ujjal hatolt a lányba, úgy, hogy közben nyelve hegyével a lány csiklóját izgatta. Rövid játszadozás után újra érezte, hogy a lány kezd az élvezet határához érni, így újból abbahagyta.
A lány már nagyon szenvedett...Sosem érzett ilyet, mintha szét akarna szakadni a teste. Annyira kínlódott a vágytól, hogy már fájt neki, és közben még nevetett is rajta a férfi, gúnyosan, alattomosan...Látta a férfi tekintetében az örömöt, hogy szenvedni láthatja őt...
Ahogy a férfi látta, hogy lecsillapodott a lány teste újra a kezével kezdte izgatni. Megint két ujjal hatolt a lányba, de most erőteljesen ujjazni kezdte, a lány altestét elöntötte a nedvesség. Patakokban folyt ki a puncijából, le a fenekén és onnan az asztalra csöpögött. A férfi újra érezte a lány izmainak összehúzódását, és így újból abbahagyta.
A lány már sikított, üvöltött, hogy nem engedi a férfi, hogy elélvezzen.
- Mit szeretnél? - kérdezte a lánytól, ahogy odasétált és legugolt a fejénél.
- Élvezni akarok, mert nem bírom már tovább, de te szemétkedsz velem - hörögte a lány, aki annyira magánkívül volt, hogy hangja néhol elcsuklott.
A férfi fejétrázva elment tőle. Újabb cigarettára gyújott és szeme sarkából nézte a lányt. A lány szemében a düh könnye csillogott, ahogy visszanézett rá, majd dúlva-fúlva visszahanyatlott a feje.
A férfi elnyomta a cigijét, oda állt a lány combjaihoz, ránézett a lányra, óvatosan lassú mozdulattal két ujját a puncijába dugta. A lány beleremegett ebbe a mozdulatba. Amennyire a kikötözés engedte körözni kezdett a csípőjével rásegítve a férfi kezének mozdulataira. A férfi egyre gyorsabban mozgatta ujjait a lányban, akin hirtelen végigsöpört az orgazmus, olyan erővel, hogy majdnem eszméletét vesztette. Ordított a kéjtől, testének összes izma egyszere feszült meg, majd ernyedt el a következő pillanatban. Arra eszmélt, hogy semmi erő nincs a testében, de még mindig kikötve fekszik az asztalon. Nagyon fájt a csuklója, ahol fogta a kötés a kezét. Hirtelen pánik tört rá,  el kezdte rángatni a kezét, hogy gyorsabban szabaduljon, de érezte, hogy mennyire gyenge és sírva fakadt.
- Csssssss, kicsim itt vagyok - ugrott oda a férfi. Hangjában és mozdulataiban rengeteg szeretet volt. Gyorsan eloldozta a lány kezeit és lábait. Kicsit meg is ijedt a lány reakcióján, ő sem gondolta, hogy ezt ki tudta belőle hozni. Karjaiba vette szerelmét és bevitte őt a hálószobába. Óvatosan letette a puha ágyba, és végigcsókolta a lány testén az összes kék és piros foltot. A lány félájultan feküdt a karjaiban, szemeit csak félig tudta kinyitni, úgy tekintett a férfira. Karjai között aludt el. Minden korábbi rosszérzése elmúlt. Újra szerelmes lett a férfiba és úgy érezte, mintha feloldozást kapott volna tőle.

17 évesen egy balatoni nyaralás alkalmával ismertem meg Gábort, az akkor 25 év körüli néptáncost, aki a csoportjával táborozott ott. Nem tartott sokáig ez a kapcsolat, de egy igazi nyári kaland volt. Ő szólított le először, de az esti csókot már én kezdeményeztem. Öt nap volt összesen, ő többet akart, én nem. Már az első estén beiktattuk a közös éjszakai fürdőzést a tóban. Mindkettőnkben volt egy kevéske narancslé vodkával higítva, így nem sok kellett, hogy a fürdőruhám levételével ingereljem. Sok mindent nem látott, egyrészt a nyakig érő víz, másrészt a sötét miatt, de én vidáman lóbáltam a fejem felett a levetett ruhadarabokat. Ennek ellenére igazi úriemberként viselkedett, azt hittem ott a vízben magáévá tesz, de nem tette. Felszabadultan pancsoltunk, fröcsköltük egymást. Odaúsztam hozzá a lábaimmal közrefogtam a derekát, karjaimmal a nyakát és megcsókoltam. Végre megindult a keze a csupasz hátamon. Szájába vette a mellbimbómat, szívogatta, nyalogatta. Fejemet hátravetve élveztem ezt a különlegesen jó érzést. Ahogy ott összeölelkezve ringtunk a hullámzó vízben, éreztem, hogy ő is élvezi ezt a kis huncutságot. Farka keményen meredezett a nadrágjában, ezért a popsimat mozgatva tovább gerjesztettem a vágyát. Kisvártatva mondta, hogy vegyem fel a fürdőruhám és menjünk. Kicsit csalódott voltam, de legyen, gondoltam. Soha többet nem fogok ilyet csinálni, fogadkoztam magamban. Másnap újra találkoztunk. Vártam az estét, ki is tettem magamért. Szerettem volna, ha szépnek lát. Ő hozta a vodkát én a narancslét. Örültem, amikor megláttam, ő magához húzott és megcsókolt. Leültünk, ittunk, majd felmerült a fürdés ötlete. Hát nem kellett kétszer mondani, mert imádom a pancsolást, főleg éjszaka egy pasival. Egész langyos volt a víz és az egésznek volt egyfajta varázsa. Gábor sokkal aktívabb volt, mint az előző éjszaka. Teljesen rámizgulva, vadul csókolt, fogdosott mindenhol. A bikinifelsőmet is ő vette le, és marokra fogta a melleimet. Előbb az ujjaival, majd a szájával izgatta a mellbimbóimat. Közben végigcsókolta a nyakamat, a vállaimat. A szokásos, lábbal átfogós pózban csüngtem rajta. Nagyon jól esett minden érintése. Határozottan kijelentette, hogy vele ne is foglalkozzam, csak élvezzem az érintését. Már vacogtam az élvezettől, annyira jó volt. "Menjünk ki, nem akarom hogy megfázz", tanácsolta. Kiültünk a partra és folytatta tovább a kényeztetésem. Óvatosan a hátamra fektetett és csókolt tovább. A szám és a nyakam után a mellemet izgatta tovább a kezével és a nyelvével felváltva. Nem érdekelt, hol is vagyunk valójában, és az sem, ha meglátnak. Az emberek körülbelül három méternyire haladtak tőlünk, de majd' másfél méterrel felettünk, mert erre a beton partrészre lépcsőkön lehetett lejutni a főútról. Ahogy ott feküdtem, hallottam, ahogy ott sétálnak, beszélgetnek a járókelők, ahogy elhaladnak az autók, és ez a helyzet még jobban felizgatott. Gábor lehúzta rólam a bugyit. Nyelvével végignyalt a már amúgy is nedves puncimon. Megdícsérte a puncimat. Azt mondta, hogy nagyon szép, bársonyos és puha. Elég hevesen nyalogatott, így hamar éreztem, hogy mindjárt elélvezek. Magamhoz húztam és súgtam neki, hogy ez annyira jó, hogy nem szeretném, hogy ilyen gyorsan vége legyen. Megértette a kérésemet. Odabújt hozzám, folytattuk a csókolózást és simogatta a testem többi porcikáját. Jó érzés volt vele csókolózni. Izgató volt, ahogy nyelvével ölelkezett a nyelvem, ahogy nyelvével végigcirógatta, majd fogaival végigharapdálta az ajkaimat. Tenyerét a puncimra tette és elkezdett a kezével, ujjaival izgatni, majd szájával haladt egyre lejjebb és lejjebb és újra a legérzékenyebb helyemnél lyukadt ki. Újból végigpuszilgatta, csókolta, nyalogatta és nem kellett sokat várnia, hogy hangos sóhajok és nyöszörgések kíséretében csúcsra jussak. Felöltöztünk, megköszöntem a szép estét. Utána találkoztunk még párszor, de nekem ennél több nem fért bele ebbe a kalandba. Sajnáltam őt, és lelkiismeret-furdalásom is van a mai napig, de nem bántam meg, hogy csak ennyi volt.

Péntek este fél 8-kor a dolgozók többsége már a vacsoráját fogyasztja otthon, azonban Julia mint mindig, a munkahelyén túlórázik. 28 éves lány jogi asszisztensként dolgozik egy belvárosi ügyvédi irodában immár negyedik éve. Szereti a munkáját, néha túlontúl is, és rendszeresen marad benn 2-3 órákat a rendes munkaidő után. Mindig is maximumra törekedett, munkáját a lehető legnagyobb odaadással végezte, ennek ellenére magánélete közel sem mondható idillinek. Egyedül él pici garzonjában, talán ezért is dolgozik többet, hogy ne kelljen magányosan ülnie a négy fal között. Megunta már a mai napot, végre elkészült az összes kiosztott feladattal, gondolta, még beviszi a főnöke irodájába a papírokat, bezár és hazamegy. Ahogy bement az másik helységbe, megint elöntötte testét az a kellemes jó érzés. Titkon csodálta a főnökét, fiatal volt még, de már saját irodával rendelkezett és menő cégek ügyeit képviselte. Mindig tetszett neki, a férfi határozottsága, tettrekészsége és munkamorálja. Az iroda is ennek szellemében nézett ki. Semmi felesleges külcsín, csak a minimális és hasznos berendezés jellemezte. Amikor így esténként egyedüliként maradt benn, sokszor ült be a főnöki irodába, imádta az összes bútort, a sötét íróasztalt, a kényelmes széket, sokszor átvitte a laptopját és a kényelmes fotelben fejezte be a gépelési feladatokat. Valahogy több határozottságot és lendületet adott a munkájában ez a környezet. Ennek ellenére a főnökét magázta, egyedüliként a kollégái között, a férfi többször is próbált közeledni a lány felé, meggyőzni, hogy nyugodtan tegeződjenek, attól nem változik semmi, de a lány el nem tudta képzelni, hogy egyszerűen sziát köszönjön a főnökének. Tetszett neki a főnöke, mint férfi, de a lány erről a kósza gondolatról nem akart tudomás venni. Most is, ahogy belépett az irodába, elöntötte a bizsergés, ahogy letette a dossziékat az asztalra, végigsimított a sötét, fényes asztallapon. Odalépett az ablakhoz, behúzta a függönyöket, már ment volna ki, de egy belső késztetést érzett, hogy beleüljön a főnöke székébe. Kicsit szégyellte is magát ezért, de semmi rosszat nem tesz, gondolta, nem is látja senki, hiszen már több órája egyedül dolgozik. Elhelyezkedett a bőr karosszékben, nagyon kényelmesnek találta, végignézett az asztalon. Mindent rendezetten talált, semmi rendetlenség. Kicsit lehunyta a szemét, és elképzelte, ahogy a főnöke minden reggel bejön, határozottan, gyors léptekkel, mindig elegánsan. Ahogy kezébe veszi a tollat, ahogy aláírja a papírokat, amikor ha valami nem sikerül, összeszorítja a száját, ahogy munka hevében leveszi a zakóját és láthatóvá válnak az izmos vállai, erős karjai. Rá kellett döbbennie a lánynak, hogy szexuálisan is vonzódik a férfihoz. Ahogy maga elé képzeli ezeket a képeket, egyre mélyebbeket sóhajt és izgalom önti el a testét. Önkéntelenül magához nyúl végig simít a hasán, a csípőjén, majd keze a belső combja felé vándorol, kezével megérzi a combfixének gumírozását, de halad egyre feljebb és először bugyin keresztül simit végig a punciján. Egyre inkább belefeledkezik önmaga kényeztetésébe, olyannyira, hogy nem veszi észre, hogy nyílt a bejárati ajtó.

A férfi hangosan szitkozódott a lakása előtt, hogy a lakáskulcsát az irodában felejtette. Üzleti vacsorára igyekezett az irodából, de késésben volt, ezért sietve csak a kocsikulcsát kapta fel az asztalról. Fáradt is volt, dühös is a hanyagsága miatt, hogy még egy kört kell futnia a városban, hogy bejuthasson a lakásba. A parkolóból látta, hogy ég a villany. Nagyon megörült, hiszen az iroda kulcsai is a lakáskulcsaival voltak egy karikán. Gondolta, hogy Julia lehet az, aki még ilyenkor is bennt van. Ahogy bement nem látta a lányt az asztalánál, de nem akart hangoskodni, lehet kiszaladt egy percre, gondolta. Ment az irodája felé, és az ajtóból meglátta a lányt amint az ő székében ül, és kényezteti magát. Mi az ördög, gondolta, de úgy meglepődött, hogy csak állt az ajtóban és nézte a lányt. A lány egyik kezével félrehúzta a bugyiját, és ujjaival hol finoman körözött a csiklóján hol végigsimította az egész punciját. A férfi állt és nézte a lányt, és ahogy a csillogó rózsaszín puncijával játszik. A lány hátrahajtott fejjel és lehunyt szemmel élvezte a játékát.

-Maga meg mit csinál itt? - kérdezte a férfi határozott hangon. A lány nagyon megijedt. Most fog kirúgni, gondolta magában, sietve összekapta magát, leugrott a székről, és rohant volna el a férfi mellett. Soha ennyire megalázottan nem érezte magát, és mindezért csak saját magát okolhatta. A férfi viszont elkapta a menekülő lány karját és nem engedte. Nem akarta bántani, és nem is volt rá dühös. Maga sem tudta, miért szakította félbe a lányt, miért nem hátrált ki és várt 10 percet. Ahogy határozottan tartotta a lányt, újra megkérdezte tőle. De a lány nem válaszolt, rá sem nézett. Így a másik kezével felemelte a lány állát, és ekkor látta meg, hogy Julia sír.
- Én nem tudom... - hüppögte a lány - Én tudom, hogy nagy hibát követtem el, és nagyon szégyellem magam. Kérem, ne rúgjon ki. Én nagyon szeretek itt dolgozni, és nem tudom mi ütött most belém... - sírta el magát újból.
- Dehogy rúgnálak ki. A legjobb emberemtől sosem válnék meg - mosolyogta el magát a férfi. - Mindig becsültem a szorgalmadat, a kitartásodat, az odaadó munkádat, de néha már azt hittem, hogy nem is vagy igazián emberi. Hiányzott belőled az emberi érzelem, emberi megnyilvánulás. Te egy gyönyörű lány vagy, csodás alakod van, de mindig olyan szigorú és piszokszínű kosztümben vagy, amit még a nagyanyám se venne fel. Csodaszép hosszú szőke hajad van, de te állandóan copfban hordod vagy ami a legrosszabb, kontyba fogod. Végre megmutattál magadból valami spontán dolgot, még ha egy kicsit extrém módon is. De tetszett, ugyanúgy ahogy te. Nem mertem közeledni, pedig már régóta próbáltam volna közelebb kerülni hozzád, jobban megismerni, de még egy tegeződést is úgy utasítottál vissza, mintha droggal próbáltalak volna kínálni.
A lány köpni-nyelni nem tudok egy ilyen vallomás után. Csak állt majd kibontotta a kontyba tűzött haját. A szőke hajtömeg a vállára omlott, ekkor a férfi magához húzta és szenvedélyesen megcsókolta. Egyesével csókolta le a könnycseppeket a lány arcáról, és két tenyere közé fogta a lány arcát. A lány akkorát sóhajtott, mint az, aki két perce levegő nélkül maradt. Lehuppantak a kanapéra, közben a férfi keze már a lány blúzát bontogatta, tenyere közé vette a lány mellét, simogatta, és amerre a keze járt a nyelve követte. Hosszasan eljátszott a lány érzékeny mellbimbóival, és további felfedező útra indult a karcsú derék és formás csípő irányába. Lehámozta a lányról a szoknyát, a harisnyát majd a bugyit is. Nem volt ideje gyönyörködni a látványban, magáévá akarta tenni a lányt. Érezni a testén a lány bőrének puhaságát. Julia sem tétlenkedett, kigombolta az ügyvéd ingjét, végigsimitott az izmos mellkasán, vállain, kezével a férfi hajába túrt amikor az éppen a belső combját kezdte el csókolgatni, harapdálni. Nyelvével egyre közelebb került a lány legérzékenyebb pontjához. Nem bírta sokáig a lány, egyre hangosabban nyöszörgött, nyögdécselt. A férfi először csak körbepuszilgatta a punciját, nyelve hegyével izgatta a végsőkig a lányt. Majd ahogy végül belenyalt, hangos sikollyal élvezett el a lány, kezével próbálta eltolni a férfi fejét, de az lefogta a lány kezét és folytatta tovább az édes kínzást. Amikor a lány már könyörgött neki, hogy hagyja abba, felállt a lány mellől, gyorsan lekapkodta magáról a maradék ruháját majd visszabújt a lányhoz. Oldalára fordította a lányt, mögé feküdt és simogatta tovább ahol érte. A lány magamögé nyúlt és lassú mozdulatokkal elkezdte simogatni a férfi duzzadt farkát.
- Ne csináld, mert elmegyek - nyögött fel. De a lányt nem érdekelte a kérés, tovább kényeztette a férfi becses testrészét.
A férfi megemelte a lány combját és óvatosan beléhatolt. A kellően nedves punciban azonban egyre gyorsabban kezdett el mozogni. A lányt újra elöntötte az élvezet. Minden egyes lökéssel egyre közelebb és közelebb került az újabb kielégüléshez. Szorosan bújtak egymáshoz, és nem engedték el egymást, együtt mozogtak, együtt lélegeztek. Nem szóltak egymáshoz, de a sóhajok, nyögések elárulták mit éreznek. Pár mozdulattal később egyszerre érték el az orgazmust. A lány nem tudott megszólalni, tudatosult benne mit is tett, ettől kicsit elbizonytalanadott. Éppen most feküdt le a főnökével és nem tudja mi lesz holnap, hogy fog így továbbra is neki dolgozni.
- Holnap mit csinálsz? - szakította félbe a férfi a lány gondolatait.
- Szombaton takarítok, főzök, olvasok...
- Akkor estére nincs programod. Nagyon jó, nyolckor érted megyek, és egy kicsit jobban megismerjük egymást.
- Nem lehet. Te a főnököm vagy és amúgy holnap este nem érek rá.
- Nocsak? És mit fogsz csinálni? Vacsorázni csak szoktál, nem?
- De.
- Nos, akkor ezt megbeszéltük. Nyolcra érted megyek, eszünk valami finomat, utána megnézünk egy filmet vagy beülünk valahova csak beszélgetni.
- Nem tudom. Legyen...
- Figyelj, sok mindent nem tudsz rólam. Jelenleg a munkám teszi ki az életemet. 34 éves vagyok, de nincs magánéletem, nincs szerelmem, nincs semmim. Sokszor munka után hazamegyek, de nem találom a helyem. Visszajövök este 9 felé, ülök itt, dolgozgatok éjjelig, lefekszem itt aludni, majd reggel 6-kor felkelek, hazamegyek, lefürdök és visszajövök. Szeretnék egy olyan lányt, aki megérti a munkám, aki okos, szép, humora is van és maximalista legyen, mint én. Te minden szempontnak megfelelsz.
- Nincs humorom - válaszolta morcosan a lány.
- Dehogy nincs, engedd hogy előhozzam belőled - mosolygott rá a férfi.
- Most pedig - ült fel a kanapén - ülj bele szépen az ölembe. Ezzel magára húzta a lányt és testük újra összefonódott miközben csókolták és simogatták egymást. Most a lány diktálta az ütemet. Kicsit meg is rémült, sosem szokott ilyen domináns pozícióban szerepelni, de a férfi biztatásának hatására hamar belejött. Lovaglóülésben helyezkedett a férfira, kezeivel a kanapé háttámlájába kapaszkodott, és először csak kéjesen fel alá, majd előre hátra mozgott a férfin.
- Akarlak... - súgta a férfi a lánynak - Akarlak ma éjszakára, holnapra és holnaputánra. Egy egész életre...

Újabb szürke reggel. Szokásos tömeg a metrón és már megint késésben vagyok, gondolta Vicky, ahogy bepaszírozta magát a tömött kocsiba. Ezerszer megfogadta, hogy 10 perccel korábban felkel és nem húzza az időt a kávézgatással, netezéssel, magazinok olvasgatásával. Na, innentől számítva 20 perc és beérek, talán még a reggeli megbeszélés előtt, gondolta tovább a napirendjét. Egyszercsak az alagút közepén leállt a metró, kialudtak a fények.
- Nagyszerű, ma tényleg nem fogok beérni, de legalább ma biztos alibim van a késésemre - nyugtázta mosolyogva.
- Kérjük kedves utasainkat, őrizzék meg a nyugalmukat, technikai problémák miatt nem tudunk egyelőre haladni - hallatszott a hangszórókból. De legalább egy minimális világítás azért lett a kocsikban. Vicky unottan nézett körbe, igazából túl korán volt ahhoz, hogy idegeskedjen vagy pánikba essen a kialakult helyzet miatt. Teltek-múltak a percek, de csak nem indult az alagútból kifelé a szerelvény. Az emberek elkezdtek türelmetlenkedni, szitkozódni. A hangszórókból egyre csak a türelmet kérő vezetőt lehetett hallani, de semmi érdemleges nem történt. A lánynak már rég a munkahelyén kellett volna lennie, de szerencsére a telefonjának sem volt térereje így zaklatni se tudták a kollégái, így ő inkább kiélvezte ezt a nyugalmas helyzetet. Egyszer csak egy kéz érintette meg hátulról a vállát, majd egy rekedtes mély férfihang szólt halkan a fülébe. - Ne ijedj meg, nem akarlak megijeszteni vagy bántani. Majd belecsókolt a nyakába. A lány hirtelen levegőt is elfelejtett venni, annyira meglepődött. Kicsit talán meg is ijedt az idegen hirtelen közeledésétől, de annyira magával ragadta a férfi mély hangja és férfias illata, hogy nem volt ereje, de talán kedve sem ellenkezni. Mereven állt az ajtónál és egyik kezével szorosan markolta a kapaszkodót, közben az idegen még mindig a nyakát és vállait csókolta, beletúrt a hajába. Próbált egyik kezével hátranyúlni, hogy felmérje, pontosan kivel is van dolga, de nem jutott messzire. A férfi lefogta a kezét, és közben halkan nevetett a lány próbálkozásain. Vicky, amit megtudott a férfiról csupán annyi volt, hogy a hangja alapján körülbelül a 30-as évei közepén járhat, és fél fejjel magasabb tőle.
- Kiváncsi rám a kisasszony? - súgta a lány fülébe gúnyosan a férfi - Már régóta várok rád, ismerlek, de te nem ismersz engem. Minden reggel láttalak és néztelek, de eltűntél egy ideje.
- Honnan ismersz engem? - kérdezett vissza a lány - Legalább hadd nézhessek rád, kérlek.
- Felesleges, mondom, hogy nem találkoztunk még személyesen sohasem, és így izgalmasabb is a helyzet, nem gondolod? - incselkedett tovább a férfi.
A férfi felbátorodva, hogy a lány nem kiállt segítségért, vagy tolja el magától, egyre felszabadultan kezdte el simogatni a lányt. Először csak a lány kardigánján keresztül simogatta a hasát, majd keze feljebb vándorolt és a lány mellét kezdte izgatni. Vicky nem tudta mit tegyen, megijesztette, hogy egy vadidegen emberrel került intim viszonyba ráadásul egy nyilvános helyen, de izgatta a gondolat, hogy vajon ki lehet ez az elszánt férfi, aki már régóta rá vár. Másrészt rég volt már férfi karjaiban, ezért nagyon jól esett az érintése. Ahogy a férfi haladt lejjebb és lejjebb a mellétől a csípője felé, elöntötte a vágy. Ahogy hátratolta a csípőjét érezte, hogy a férfi sem érezhet másképp. A férfi egyre érzékibben bújt és csókolta Vickyt, közben kezével már a szoknyája alatt simogatta a lány legérzékenyebb testrészét. A lány már nem fogta vissza magát, senki nem volt még rá ilyen hatással, visszacsókolt, és ő is egyre vadabbul kezdte a férfit simogatni, beletúrt a hajába, simogatta a férfi izmos combjait, teljesen magával ragadta ez a hirtelen jött hév. A metró még mindig az alagútban dekkolt immár negyed órája, de a lányt az sem érdekelte, ha aznap már nem indul újra a közlekedés. Ő a férfit akarta, érezni magában lüktetőn és csillapítani a vágyát. A férfi, mintha meghallotta volna a lány gondolatait, a szoknya alatt matató kezével egyszerűen félrehúzta a lány bugyiját, másik kezével szorosan átkarolta lány derekát és óvatosan beléhatolt. A lány már ettől a mozdulattól is kis híjján elélvezett, ujjaival görcsösen a férfi karjába kapaszkodott, majd apró nyöszörgésekkel válaszolt a férfi mozdulataira. Kicsit félt, ha nem tudja magát visszafogni és a kéjtől sikítania kell, biztosan meghallják. De szerencséjükre, mindenki már kellően ideges volt és elég hangzavar volt körülöttük ahhoz, hogy senkinek se tűnjön fel a szeretkezésük. A férfi egyre gyorsabban mozgott a lányban, közben karjaival úgy ölelte magához, mint aki attól fél, hogy elveszíti. Érezte, hogy a lány egyre közelebb jár a kielégüléshez, így ujjaival rásegített, hogy még jobb legyen a lánynak. A lány egyszer csak hátravetette a fejét, és ajkuk egy szenvedélyes, vad csókban forrt össze, miközben egyszerre élték át az örömöt és élvezetet. Ebben a pillanatban elindult a metró. A lány hirtelen megfordult és megölelte a férfi, aki csak mosolygott. Közben a szerelvény befutott a soron következő állomásra. A férfi homlokon csókolta a lányt és elindult az ajtó felé.
- Hogy hívnak? - kérdezte a lány
- Most már mindent tudsz rólam.
- De hiszen még a nevedet sem tudom. - Kiáltotta kétségbeesetten a lány, de az ajtók bezárultak. A férfi állt a peronon, mosolyogva és intett a lánynak. Vicky szemében könnyek csillogtak, sohasem látott ilyen jóképű és sármos férfit. Ha létezik szerelem első látásra, gondolta, akkor én beleszerettem. Búsan állt az ajtóban, zsebredugta a kezét és akkor valami papírdarabot érzett az ujjai között. Kivette, ahogy elkezdte olvasni elmosolyodott. A férfi a névjegykártyáját a lány zsebébe rejtette, amikor elindult. A lány már azt is kitalálta honnan ismerheti a férfi. A névjegykártya szerint az irodája az ő régi munkahelyével van egy épületben, csak két emelettel feljebb. A lány megpuszilta a kis papírdarabot és tárcsázta a rajta látott telefonszámot... 

Éjjeli két óra, fülledt van és meleg... mondjuk ez nyáron nem meglepő, csak már kezd unalmassá válni. Egyszerre fordulunk egymással szembe az ágyon. Nézem, de nem szólok, imádok félhomályban a szemébe nézni. Próbál magához húzni, de én nem felejtek. Összekaptunk mint már oly sokszor, ami neki fehér, az nekem fekete. Szenvedj csak, gondolom magamban. Inkább felkelek mellőle, és lassan odasétálok a félig nyitott erkélyajtóhoz, ott mintha járna egy kis szél. Hátrahajtott fejjel élvezem, de már itt is van mögöttem és átkarol, szokásos veszekedés utáni forgatókönyv, bár ez másoknál is így lehet azt hiszem.

- Csak nem fázol? - kérdezi - Érzem ám ezeken a kis gyöngyszemeken - és kezeivel végigsimít kebleimen...

Nem szólok, csak állok.. Egy póló és egy bugyi minden, amit éppen viselek, rajta csak egy farmer van... Próbál megcsókolni, de arrébb állok...

- Most duzzogsz?

Igazság szerint kegyetlenül kívánom, de úgy utálom, hogy mindig igaza van. Több éve próbáljuk megtörni egymást, eddig egálban álltunk, de most megint ő vezet.

Annyira "férfiasan tökéletes", hogy nem tudom megunni, ha rámnéz azokkal a huncutul csillogó szemeivel attól már elalélok, de most tartom magam.

Mindig nézi nekem mi jó, és hogyan...Most is próbálgatja, kezdem hagyni.

- Kérlek, csinálj nekem olyan sztriptízt, mint múltkor! -kéri szépen. Szokott ilyen kedves is lenni, igen.

- Tedd be a zenénket! - mondom, de már hallom is az Unchain my heart-ot, lúdbőrözöm attól a hangtól.

Ő galád férfi módjára végighever az ágyon, és várja a műsort, én meg csinálom. Ahogy lüktet a zene, úgy kezdek el bizseregni én is. Olyan ez, mint amikor megcsókol, és éppen szerelmes vagyok belé. Végigbizserget belülről annyira, hogy beleremegek az érzésbe. Lassan végiglejtek a szobán, bejárom az egész teret könnyed, lassú mozdulatokkal,  végig a szemébe nézve. Szinte látom, ahogy egyre jobban vágyik a folytatásra. Nem szeretnék elhamarkodni semmit, van még időnk bőven. Elkezdek magammal táncolni, felemelt kézzel  lábujjhegyen, kicsit mintha ringatnám magam. Végigsimítok magamon, csupán a zene vezet, és a szeme, amiben újra megláttam azt a huncut csillogást, amit annyira szeretek, mikor egész sötét a tekintete. Látom mit szeretne, de én még nem szeretném neki megadni azt az  örömöt. Még nem. Lassan kibújok a pólómból, és folytatom tovább a táncom, most már egy kicsit magamnak is táncolok. Kint villámlik és dörög, ahogy ezek a hirtelen fények bevilágítják a szobát egy-egy másodpercig, még izgalmasabb. Lüktet a vér a fülemben, és lassan már a zenére sem figyelek, csak élvezem ezt a tangót a viharral. Ahogy a széllel betúr a hajamba, megborzongatva a bőrömet, ahogy az esőcseppeket rámfújja. Elkezdem simogatni magam, így még sohasem látott, most kitárulkoztam előtte. Igen, szép vagyok és kívánatos. Mindjárt jön a reggel, amikor a világ újra az unalom ruháját ölti magára, de addig ki akarom élvezni az időt.

Elképzelem, ahogy kiragad engem a táncomból és falnak teper, elkezd csókolni, majd egyre vadabbul, követelőzve, szinte már állatként harapdál. A fülemet, a nyakamat, mindenemet akarja, és én élvezem. Akarom, hogy a melleimmel játszon, amit annyira szeretek, ahogy nyalogatja, szívogatja, csókolja, ahogy próbál elgyengíteni, hogy uralkodjon felettem. Kívánom, hogy újra belemarjon a húsomba, belemarkoljon a csípőmbe, hogy magához húzzon, hogy érezzem ahogy egyre jobban kíván engem. Nem vágyom már a szerelmeskedésre, a kedves szavakra. Szeretném magamban érezni őt. Vágyom rá, hogy kihasználjon, hogy csak a testem kelljen neki, a szám, amivel csókolom, a kezem, amivel végigsimítom minden egyes kis porcikáját, és hogy magáévá tegyen, keményen, férfiasan. A zene már rég elhallgatott, az eső is már csak csöpög, én viszont egyre jobban égek a vágytól, ahogy forró lehelletével végigcirógatja a nyakam, és ezt követi a nyelve hegye, ha ezt így folytatja úgy élvezek el, hogy bennem nem is járt. Próbálom visszafogni magam és nem ordítani attól, hogy már nem bírom, ha tovább húzza az idegeimet, nem erre szerződtem. De nem engedi, hogy felülkerekedjek, folyamatosan visszahúz, és folytatja ezt az idegtépő játékot. Pedig én már úgy megérinteném vágytól duzzadó férfiasságát, körbecsókolnám, csiklandoznám a nyelvemmel, de lefogja kezeimet. Odabújik az arcomhoz és a fülembe súgja:

- Kívánlak!

- Én is, nagyon. - súgom vissza neki, mert hang már nem sok jön ki, jól esik a suttogás.

Egyszercsak feltérdel, combjaimnál fogva magához húz és beteljesíti a legbelsőbb vágyamat. Már az első pillanattól egyszerre lélegzünk és egyszerre mozgunk, összeszokottan, mint mindig, de minden éjjel más és más. Próbálja magát türtőztetni, de végül bevadul, és érzem, hogy egyre inkább lépkedek felfelé azon a bizonyos lépcsőn, egyre gyorsabban szedem a fokokat a végén már szinte szaladva próbálok menekülni a valóság elől, a fényes, kéjes, földöntúli érzés felé, melytől már csak egy ajtó választ el, lassan, óvatosan lenyomom a kilincset, átlépek a küszöbön. Már zuhanok is lefelé, körülöttem csillagok villanak, ködfátyol úszik szemeim előtt, olyan mintha fáznék, kicsit talán remegek is. Lassan felkelek a padlóról, és az ágyhoz sétálok. Nem nézek rá, de látom, ahogy kerek szemekkel tekint rám. Így, ilyennek még sohasem látott, nem vele szeretkeztem, hanem a képzeletemmel. Ledőlök az ágyra, elalszom. Újra egálban vagyunk, egyenlítettem.